Kedves Kata!Köszönöm szépen a jótanácsot!Azért nem vacakolok vele,mert a nászasszonyom visszaadja a könyvet,csak megnézi.A vejem szülinapja április elején lesz.Jó sütést!Paggy

Lányok!Bármelyik oldal/pártok/sajátítja ki a hősöket,az tény,hogy életüket áldozták a szabadság eszményéért.
Vasvári, a forradalom elismert vezére, a szabadságharc mártír katonája
(1848 március - 1849. július 6).
Vasvári 1848 márciusában és áprilisában válik a forradalom legismertebb alakjává, központi szereplojévé.
A kortársak írják róla:
Vajda János: "... egy nap alatt az egész ország egyik leghíresebb embere lett, csupán meglepo szónoki képessége által ..."
Kovács Lajos, Széchenyi bizalmasa: "... Vasvárit hallani kell szónoklani, hogy nagyszeruségérol fogalma legyen az embereknek. S ha o bírja a magyar forradalomra saját jellemének típúsát rányomni, akkor elbújhat elole a francia forradalom nagyszerusége..."
Jókai Mór: " ifjú, atlétai termet, szép római arcéllel, eros vonásokkal, merész orral, és szelíd kék szemekkel. De mikor beszélt, arca lángra gyulladt, s szónoklatát kezdték Kossuth ékesszólásához mérni." ... "Bálványa volt a fiatalságnak, vezére, lelke a néptömegnek, mely tartalomdús, csengo szózatára ment utána, amerre hívta, s megállt, ahol megállítá".
A február 23-24-i párizsi forradalom hírére Vasvári a Pilvax Kör fiataljai nevében levelet ír a pozsonyi országgyulés jurátusainak (gyakorlati idejüket tölto joghallgatók): a pestiekkel együtt szervezzenek tüntetést az országgyulésen tárgyalt reformok elfogadásának támogatására, javasolta azt is, hogy muködjenek együtt. A levelet óriási lelkesedéssel fogadták, a válasz azonban eltunt a postán - a titkosrendorség mindenrol tudott és közbelépett.
Az Ellenzéki Kör Kossuth nevezetes feliratai javaslatának (március 3.) támogatására elkészítette a 12 pont elso változatát. Ezt a Pilvax Kör is elfogadta, és lelkesen egyesült is a két csoport.
Az egyesülést kimondó gyulésen eloször Vasvári kapott szót:
"Európában remélhetoleg komoly események történnek, s cselekvésre hívnak fel bennünket" - mondta, így folytatta: "A pozsonyi hullám ostromolja Bécset, mi küldjünk utána egy másikat és utánunk fog joni száz, ezer, vagy ha kell, egymillió .... mert a nép türelmének is van határa! Mi tehát petíciót akarunk, mégpedig hatalmasat, hogy már egyszer legyen meg, aminek lenni kell!
Magunk között pedig teremtsünk egyetértést, összefogást, testvériséget; mert az ember csak addig kicsiny, míg egyedül van."
Végül, a szabadság, egyenloség, testvériség jelszavának képviseletére szólított fel. Ez Vasvári elso szövegszeruen is ismert szónoklata, s már ezzel is hatalmas sikert aratott: valamennyi javaslatát elfogadták: dolgozzák ki véglegesen a 12 pontot, gyujtsenek országosan aláírást a benne lévo követelések elfogadtatására.
Vasvári a következo hónapokban nagyhatású szónoklataival valóban az ifjúság és az oket támogató tömeg vezérévé, irányítójává válik. Így a bécsi forradalom hírére (március 14-én) Vasvári kezdeményezi a március 15-i tüntetést a Pilvaxban. Ezért lelkesen ünnepelték, s így fejezte be a szónoklatát: ".... esküszöm a szabadság istenére, hogy mindaddíg nem fogok nyugodni, míg a zsarnokság fenéjét gyökerestül ki nem irtottam" . "Esküszünk mi is" - hangzott az ifjak válasza.
Március 15:
Korán reggel Vasvári találkozott a Pilvaxba tartó Petofivel. Reggel fél 7-kor Jókai lakására indultak. Már ott találták Bulyovszky Gyulát. Itt a 12 pontot a ma ismert formájában fogalmazták meg.
A Pilvaxban találkoztak a többiekkel. Innen indultak az egyetemi karokra. Itt Vasvári ismét beszédeket mondott (az orvosoknál, jogászoknál, bölcsészeknél). Tudjuk, az egyetemek tiltották a hallgatóknak a politizálást. Ezért így érvelt a szónoklatában:
"Ifjú honpolgárok!
Az egyetem slendrián rendszere önöket meg akarja gyilkolni! A tanárok e rideg rendszer szolgalelku gépei. Azért tilták le önöket, hogy a reformlakomán megjelenjenek. De önök ne hajtsanak az ilyen egyszeru parancsokra. Az orvostanár parancsol tanítványainak az eloadás terében, parancsol a kórágynál: de a honpolgári köteleség teljesítésében önöket nem gátolhatja... "
1848. március 15.
A hatás nem maradt el, a tömeg felszaporodott.
Tudjuk, a következo állomás a Landerer és Heckenast nyomda volt. Amíg a gépek nyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot, Vasvári újabb beszédet intézett a várakozókhoz. Azt hangoztatta: "el kell hamvadnia mindannak, mit a zsarnokság épített a népszabadság megdöntésére."
A Nemzeti Múzeum elotti gyulésen valószínuleg nem beszélt. Ám a Városháza erkélyérol o is szólt a tömeghez. Itt egy 14 tagú választmány tagja is lett. Ez a választmány vitte a Helytartótanács elé elfogadásra a legfontosabb követeléseket: a cenzúra eltörlését, Táncsics szabadon bocsátását és a katonaság beavatkozásának megtiltását fogadtatták el.
Este Vasvári is ott volt a Nemzeti Színházban a nevezetes Bánk bán eloadáson.