Kata58 írta:sziasztok! Rita minden szavaddal egyetértek, mer közben elolvastam a spoilereket is, és nagyon tetszett a minigyorstalpaló...

.
Igazából holnapra akartam hagyni a megnézését, de hajtott a kíváncsiság is, arra a kicsi maradékra, amire nem maradt időm, így aztán mindent félretéve...és jóllakva megnéztem a Teautat. Sok pillanata ismerős volt a lovaskaravánnal kapcsolatban, és milyen érdekes kapcsolódási pontok vannak. Nagyon tetszettek a gyerekek is ahogy a kicsi legényke megkínálta innivalóval a kislányt. Érdekes volt, ahogy a lovakat tartották, és ahogy azokat is vették, vagy eladták. Milyen messze, elnyúltak ezek a karavánutak! és akarva-akaratlan csak belengte ezt az utat is a kínai -japán háború...jó hogy ott nem tudtak mászkálni...lehet még azt a kis ösvényt is tönkretették volna.

.
Élveztem, ahogy a a férfiak a maguk komótos módján mindent ami rájuk hárult megcsinálták! Ott nincs felgyorsulva az idő...mi meg ha már lassabban tölt a gép már hajritkításhoz folyamodunk.

..Én szeretek teázni, de többfélét és nem feltétlen filteresen, hanem szálasan.
A zöld teát is szeretem, de azzal vigyázni kell, mert pillanat alatt keserűvé tud válni. De az abszolút kedvenc a hársfa. Utána a jázmin..majd a csipke és a kamilla. Persze nem lehet akárhol akármelyiket megvenni, mert már jártam úgy hogy a kedvencemnek inkább volt lucernaíze mint tea!

. Ezzel is át lehet verni az embereket!Örültem a korabeli pillanatfelvételeknek is, ilyenkor látja az ember, hogy amikor koreai sorit néz és éppen kínai karavánról hall és lát az nem mese, mert valóságosan megvoltak ezek a kereskedelmi útvonalak../tudom megint eltértem a tárgytól/ de mindig beugrik ilyen képzelettársítás, ha dok filmet lát az ember.

. Nekem annyira tetszett, hogy biztosan újranézem majd...
Köszönöm, hogy a feliratoddal láthattam!

Szia Kata! De jó volt olvasni a te véleményedet is! Örülök, hogy hasznosnak tartottad a gyorstalpalót!Még hoztam egyet, mégpedig a karavánútról. Én kis balga azt hittem korábban, hogy ez csak egy út,
amely a Himalája meredek lejtőin, és más hegységeken vezet keresztül, amíg el nem ér Tibetbe, Indiába,
Nepálba. Aztán olvastam is, és ebből a videóból is kiderült, hogy a karavánút egy szerteágazó útrendszer
volt, két fő kiindulási ponttal. Az egyik Puerből (Jünnan tartomány), a másik Ya'anból (Szecsuán tartomány)
indult.
Például a Szecsuán-Lhásza karavánút mintegy 2350 kilométer hosszú, 56 közbenső állomással. Ötvenegy
folyón, tizenöt függő és tíz vashídon vezetett át hetvennyolc 3000 méternél magasabb hegyen kelt át!!!Hihetetlen! Az emberek és az állatok meg csak mentek-mentek hónapokon keresztül. Aztán meg hazafelé
szintén hónapokon keresztül.
Milyen jó, hogy a Rookie után már nem ismeretlen számunkra a II. kínai-japán háború! Olyan jó, hogy
el tudom helyezni térben és időben is. És milyen jó, hogy voltak ezek a karavánutak, amit a japánok nem
mertek elfoglalni, túl nagy falat volt nekik.
A tibeti lovak nagyon tetszettek. Már az első részben is feltűnt, hogy pont olyan kis termetűek, fürgék,
kecsesek, mint a mongolok lovai. Természetesen hegyi terepre, keskeny utakra ez a fajta való.
Nagyon szívesen a feliratot!Csodálatos ez a felvétel! A karavánoknak nincs más lehetőségük, a Jinsha folyó mentén kell haladniuk.
Nem tudják semerre levágni az utat, hogy ne kelljen kerülniük.
