.Igazából holnapra akartam hagyni a megnézését, de hajtott a kíváncsiság is, arra a kicsi maradékra, amire nem maradt időm, így aztán mindent félretéve...és jóllakva megnéztem a Teautat. Sok pillanata ismerős volt a lovaskaravánnal kapcsolatban, és milyen érdekes kapcsolódási pontok vannak. Nagyon tetszettek a gyerekek is ahogy a kicsi legényke megkínálta innivalóval a kislányt. Érdekes volt, ahogy a lovakat tartották, és ahogy azokat is vették, vagy eladták. Milyen messze, elnyúltak ezek a karavánutak! és akarva-akaratlan csak belengte ezt az utat is a kínai -japán háború...jó hogy ott nem tudtak mászkálni...lehet még azt a kis ösvényt is tönkretették volna.
.Élveztem, ahogy a a férfiak a maguk komótos módján mindent ami rájuk hárult megcsinálták! Ott nincs felgyorsulva az idő...mi meg ha már lassabban tölt a gép már hajritkításhoz folyamodunk.
..Én szeretek teázni, de többfélét és nem feltétlen filteresen, hanem szálasan.A zöld teát is szeretem, de azzal vigyázni kell, mert pillanat alatt keserűvé tud válni. De az abszolút kedvenc a hársfa. Utána a jázmin..majd a csipke és a kamilla. Persze nem lehet akárhol akármelyiket megvenni, mert már jártam úgy hogy a kedvencemnek inkább volt lucernaíze mint tea!
. Ezzel is át lehet verni az embereket!Örültem a korabeli pillanatfelvételeknek is, ilyenkor látja az ember, hogy amikor koreai sorit néz és éppen kínai karavánról hall és lát az nem mese, mert valóságosan megvoltak ezek a kereskedelmi útvonalak../tudom megint eltértem a tárgytól/ de mindig beugrik ilyen képzelettársítás, ha dok filmet lát az ember.
. Nekem annyira tetszett, hogy biztosan újranézem majd...Köszönöm, hogy a feliratoddal láthattam!



Nagyon sok érdekes új ismerettel lettem gazdagabb.

A nevében is köszönöm!
























