Vasárnap élményt kaptam anyák napjára. Elmentünk a Tisza-tóra motorcsónakázni, amihez egy közös ebéd is tartozott.
A kávét és a sütit én álltam az étterem melletti cukrászdában. A kajáról nem lett fotó. Nem volt vegán választék, de
csináltak nekem grillezett zöldségeket, amihez sültkrumplit ettem.
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán,
az Alföld északi részén. Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam
biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban telepített új Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges
magas vízszint biztosítása duzzasztással.
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik. Területe 127 km², melyen mozaikosan
váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza (a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából
észak-déli irányban) 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter; a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. 43 km²-nyi
sziget található benne.
A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület,
csak vezetővel látogatható.
Forrás. Wikipédia
Sarudon van ez a strand. Tavaly is voltunk itt két napot, amikor a gyerekek itthon voltak. Lilyke még nagyon sokáig emlegette.
Nagyon élvezte a fürdést is, a vízparti homokozást is, és a sekély parti vízben való tapicskolást, saraskodást is. életében nem volt
olyan koszos, mint azon a két napon.
Ebben a kis öbölben volt a törzshelye. A parton végig fák vannak, amik szinte egész nap árnyékot adnak.

A gát egyik oldalán van a strand és a kikötők, a másik oldalán az üzletek, kifőzdék, kölcsönzők, éttermek, mosdók, játszóterek.
A gát tetején csak gyalogosan vagy biciklivel lehet közlekedni.


Indulunk. A nyílt vízre nád és gyékény labirintuson át vezet az út.

Sulyom telep. 
A sulymot a szegény ember gesztenyéjének is nevezik. Termésének belseje a gesztenyéhez hasonlóan fogyasztható. Régen
a mocsaras, lápos vidékek élelemforrása volt, azt a szerepet töltötte be, mint a hegyvidékeken a gesztenye. A tüskés külsőt
lefejtették a diónyi fehér belsőről, és ezt a termést csemegeként fogyasztották, megfőzték, sütötték, vagy pogácsát készítettek
belőle, a száraz termését pedig lisztté őrölték. Ízét leginkább a gesztenyéhez hasonlítják.
A sulyom a mai napig az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme és vízigesztenye néven találkozhatunk vele, például wok-zöldség
keverékekben.
A sulyom régen élelmezési és harcászati célokat is szolgált.
A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején, mint ínségeledel
is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték.
A népi gyógyászatban szorulás ellen fogyasztották a sulyomtermés feltört belsejét. Az ébenfekete héját pedig cserzőanyagnak
használták valamikor régen. A 19. században pedig a pusztai csárdák sárfalát erősítették meg a sár közé kevert sulyomtermésekkel.
Régen vendéglői étlapokon is szerepelt. Még az 1980-as években is lehetett találkozni vele egy Tisza-tavi étteremben. Általában
sült tésztát és mártást készítettek belőle. Aztán jött a környezetvédelmi törvény, amely védett növénnyé nyilvánította, és megtiltotta
a sulyom gyűjtését, így véget ért gasztronómiai pályafutása. Ha mégis engedély van a növény gyűjtésére és felhasználására, valószínűleg
nagyon drága, bio alapanyag kategóriába fog tartozni. Nagy mennyiségben nem tudják majd gyűjteni, mivel csak kézzel lehet szedni
és feldolgozni.
Ildikó "vizes" festményein szoktuk látni a vízben visszatükröződő nádast, fákat, bokrokat. Én mindig megdicsérem, mert szerintem
nagyon élethűen tudja ábrázolni. Meglepetésként hoztam neki pár tükröződő felhőt. Igazából én még ilyet soha nem láttam,
pedig hajóztam és csónakáztam már tengeren, folyón, és más tavon is. És az volt az érdekes, hogy ha egy kicsit is másként állt
a csónak a naphoz viszonyítva, már semmi nem látszódott a vízfelszínen. Ha legközelebb visszamegyünk jobban megfigyelem
majd, hogy hogy is van ez.
Ildikó, remélem jó hasznát veszed majd, ha egyszer ezeknek a fotóknak!





Összehasonlításképpen: itt is ott vannak a felhők az égen, de csak a szokásos víztükröt látjuk. A felhők tükörképére rá sem lehet
ismerni. Természetesen a nap állása a megfejtés, hogy milyen szögben veti rá a sugarait a felhőkre, de akkor is nagyon érdekes
élmény volt. Ahogy fentebb írtam, ilyet még soha nem láttam ezelőtt.

Mintha festmény lenne:

Nem tudok ellenállni a felhőknek, főleg ha ekkorák.

Magunkkal kell vinni a mentőmellényt, de nem kötelező felvenni. Arra használtam, hogy integessek egyet nektek.
