Sziasztok!Először néhány gondolat:
Nem tudom Ti hogy vagytok vele,de engem sok minden érdekel,mégis nagyjából meghatározható az alap:
SOK MINDEN ÉRDEKEL AZ ÉLHETŐ VILÁGGAL KAPCSOLATBAN.Azt keresem,élem és próbálom,a magam nagyon egyszerű kis módján,hogy mitől nem idegenedünk el egymástól,milyen maradandó értékek vannak még a XXI. században,amit magunkban és másokban is fel kell ismerni ,milyen lesz a környezetünk ,amiben élni fogunk illetve ,ha nem jól gazdálkodunk vele,élni kényszerülünk?.Látszólag könnyű nekem,mert nyugdíjas vagyok ,van hol laknom,valamint nem egyedül élek itt a fővárosban.ÁM,bár tudom,hogy ez egy viszonylag kivételezett helyzet /pont ezért vagyok kíváncsi,hogy más vidékein az országnak hogyan éltek/ megpróbálom,egyszerű kis lélekként, megragadni,amit itt ebből én érzékelek.Tudom,a megélhetési problémák,a betegség,esetleges rossz lelkiállapot ,gátat szab annak,hogy ilyesmivel foglalkozzon az ember,DE HA VAN EGY SZUSSZANÁSNYI IDŐ A GONDOK KÖZÖTT,fel kell nézzen az ember és valahogy mégis azzal kéne foglalkozni,hogy értelmezzük a világunkat amelyben élünk..Ennyi bonyolult mondat után,ami azért született,hogy elnézzétek nekem a témák közti csapongásaimat/mindig más témát hozok/,felvezetem a mait.Ezután pedig tüzetesen megnézem Kata képeit és elolvasom a 2 hozzászólásást.
A járvány következtében szinte fölöslegesnek látszanak a nagy irodaházak,melyeket a befektetők óriási hiteleket felvéve,nagy nyereség reményében építettek ill.építenek/???/A környezetemben is falatnyi telkeken,a fákat kivágva,hatalmas monstrumok nőttek ki.Mi lesz ezután?A HOME OFFICE tapasztalata hogyan változtatja meg az irodaépület-piacot?Látszólag mi közünk nekünk /50-80 éveseknek/ehhez?Szerintem van,még ha már nem közvetlenül a mi életünket befolyásolja majd,hanem e gyerekeink-unokáink hétköznapjait.Persze áttételesen a zöld eltűnése miatt ,minket is befolyásol majd,amíg élünk.Találtam egy cikket,amit egy pszichológus írt.Érdemes elolvasni.
https://epiteszforum.hu/az-iroda-jovoje ... zelitesbenRészlet a cikkből:
Az iroda a járvány után - környezetpszichológiai megközelítésben
EMBEREK/TÉRHASZNÁLAT
Az iroda a járvány után - környezetpszichológiai megközelítésben
2020.04.20. 22:28
Ma még a többség otthonról végzi a munkáját a járvány miatt, de mi lesz a nyitás után?
Hogyan hat majd a munkahelyek térhasználatára a mostani helyzet? Milyen lesz a jövő munkahelye? Frankó Luca környezetpszichológus gondolatai, Kiskovács Eszter grafikájával.
A koronavírus járvány idején világszerte milliók hagyták el az irodákat, a szellemi munkavégzés új helyszínei nagyrészt a privát és a virtuális terek lettek. Az első sokkot követően a többség mára már valamiféle karantén rutint kialakított magának, akár egyéni, akár szervezeti szinten. Fontos azonban kiemelni, hogy ahogyan a jelen helyzet sem egy sima home office-ra való átállás volt, pszichológiailag legalábbis biztosan nem az, úgy már visszatérni sem ugyanazokba az irodákba fogunk, ahonnan néhány hete távoztunk!
Maguk az épületek és a berendezésük persze nagyrészt változatlanok maradnak a karantént követően is. Ezzel együtt másfajta elvárásokkal, érzésekkel lépünk majd be az irodáinkba, a fizikai környezethez kapcsolódó jelentések radikálisan átrajzolódhatnak több hónap szünet után. Máshogy használjuk majd a tereket és a tárgyakat, átalakul a viselkedésünk, új rutinokat építünk be. Megváltoznak a preferenciáink, a munkánkhoz vagy a szabad mozgáshoz való viszonyunk vagy éppen a magánszféra igényünk. Mindeközben szervezeti szinten megszilárdulnak új munkaszervezési és kommunikációs folyamatok, kialakulnak új sztenderdek és persze ott marad a kérdés: jön-e újabb elzárás és ha igen mikor és milyen hosszan? Ezek a változások és kérdések pedig visszahatnak a fizikai környezetre is: előbb utóbb már nem csak érzésben, hanem valójában másfajta irodákba lépünk majd be.
FORMA: Kisebb, praktikusabb, fenntarthatóbb
Az elmúlt 10-15 évben elindult egy paradigmaváltás atekintetben, hogy mit gondolunk az irodáról, mint szocio-fizikai rendszerről. (Szerk: A környezetpszichológia ugyanis az embert és a környezetét együtt vizsgálja, ezért szocio-fozikai környezetről beszél.) A 2008-as gazdasági válság, az átalakuló munkaerőpiac, a projekt alapú munkavégzés terjedése és természetesen a digitális robbanás következtében az egyre rugalmasabban alakítható és könnyebben fenntartható irodaterek irányába mozdultak el a szervezetek. A shared desk, hot desk és a heti 1-2 napnyi home office már a járvány előtt sem számított ritka megoldásnak, megfelelően implementálva kifejezetten nagy népszerűségnek örvendett munkavállalói oldalon is. Hogy mit is jelent a két fogalom? A shared desk/hot desk rendszerek alapvető jellemzője, hogy a szervezet kevesebb munkaállomással rendelkezik, mint ahány irodai munkavállalója van. Előfordul, hogy több kolléga használ egy munkaállomást különböző műszakokban vagy idősávokban (hot desking). Már ma is több cégnél az asztalok teljesen szabadon foglalhatóak le, valahol akár előre is egy online rendszerben, míg máshol csak egyszerű helyfoglalással a helyszínen. Ezt az elindult váltást rakétamód vitte végig a járványhelyzet és a térhasználat szempontjából konzervatívabb szervezetek is lépni kényszerültek a rugalmasabb és változatosabb megoldások felé.