Kata58 írta:Wow! ma én lettem az első? Köszönet az újabb kalandos utazásért, nagyon izgalmas lesz a látottak alapján ez is. Alig várom, hogy teljesen értsem is...
Magdimama írta:Kedves Rita! Köszönöm szépen a sorozat 4. részét.Némi előképzés után itt a fórumon,ma és holnap ebéd után meg fogjuk nézni az első két részt.Tudom,hogy érdekes lesz,de más filmekkel sorozatokkal ellentétben a dokumentumokat nem szeretem egyedül nézni. Még egyszer köszönöm,majd jövök ,ha megnéztük.Üdv.
Gabóci5 írta:Köszönöm Rita a 4. részt.Már alig várom a délutánt, hogy megnézhessem.
Ismét sok érdekességet fogok megismerni.
Tudjuk milyen fontos az életünkbe/ételünkbe a só.Már a címe is nagyon tetszik: "A nők kristálya". Milyen mély jelentése van.
Eddig csak sóbányát láttam, vagy ahogy a tengerből kinyerik sót. Nagyon kíváncsi vagyok erre a nehéz, a teraszos művelésre emlékeztető sótermelésre.
Vaskica06 írta:Kedves Rita!
Köszönöm az újabb részt.Nagyon tetszik ez a dokumentum sorozat.A teás rész után felfedező útra indultam az interneten.Jobban meg akartam ismerkedni tea készítés rejtelmeivel.Szomorúan megállapítottam,hogy a kedvenc jázmin teámat nem jól készítettem eddig.Pontosabban, nem tudok szabályosan semmilyen teát készíteni.Rájöttem,hogy ahány tea annyi elkészítési mód van.Minden tea más hőfokú vizet és időt igényel. Van olyan tea amelyik még a kannában is válogat,mert nem adja ki bármiben az ízét.
Köszönöm az eddigi élményeket. <3
. A férfiak bevállalják a hosszú és egyáltalán nem veszélyes utat, hogy gabonát és más szükséges dolgokat hozzanak a családjaiknak! Milyen korán be vannak fogva a gyerekek is, hogy megtanulhassanak az állatokkal bánni, megismerjék a kereskedelem mibenlétét, megismerjék az ú nehézségeit, legfőképpen hogy ne tévedjenek el. 
. Az időjárás nem volt kegyes hozzájuk mert nem volt hova behúzódni a jégeső a dörgés villámlás elől. Milyen bátor volt a filmen a 1o éves kisfiú! Csak lestem...szép , érdekes és megható is volt egyben az esküvő is. Milyen másként dolgozza fel a két oldal az akitől elmegy a legény a háztól, és az akihez megy ...egyiknél sírás, másiknál nevetés..szép, és érdekes volt ez az út....és megint csak le kell szűrnöm, hogy európaiként, és városlakóként tuti nem tudnék helytállni ha hasonló helyzetbe kerülnék... 
Vaskica06 írta:A jázmin teámmal az volt a gond,hogy túl forró vizet öntöttem rá.Elég neki a 80-90 fokos víz.Ebben 2-3 percig kell áztatni ,utána fogyasztható.A tealeveleket háromszor lehet forrázni.Alacsonyabb hőfokú vízzel másabb lett az íze.Az oolong ,a pu-er és a fehér tea elkészítése kicsit macerásabb és nagyobb odafigyelést igényel.
virag1 írta:Kedves Rita !
Köszi a 4 rész feliratát megnézem..........és irok.
Szeretek több féle sót használni főzéshez. ( csak a boltit nem).
Parajdi só, koreai tengeri só, himalája só, most vettem Kék perzsa sót. Végig kóstolgattam és igy is érezni a különbséget ( pedig nem vagyok shéf).
Azt, hogy hogyan kerül az asztalunkra az a filmből kiderül ahogy írtátok.
Illetve a Parajdit tudjuk bányásszák.
nildiko írta:Kedves Rita, letöltöttem a 720-ast magamnak, és a kisebbet is, mert van akit érdekel még, és elküldöm.
Köszönöm szépen a letöltési lehetőségeket és a fordítást is.
Szép hétvégét, bár nálunk ma reggel a hó is esett.
mikaz írta:Kedves Rita! Köszönöm az újabb kirándulást! Nagyon tanulságos rész volt ez is. Elgondolkodtató és tiszteletre méltó,ahogy ezek a közösségek viselik a nehézségeket, ahogy küzdenek a fennmaradásukért. Megérintett, ahogy a lehetetlen tűnő életkörülmények között is megtalálták azt a kincset,amiből tisztességesen fenntarthatják magukat. S ha nem lennék hívő,akkor is elhinném, hogy ez csak Isten segítségével lehetséges. Milyen szép mitológiát költöttek a só köré!
Senkitől nem hallottunk panaszt, pedig gyötrelmes lehet nőként ilyen nehéz munkát végezni. Illetve mégis,hisz a gyönyörű dal, aminek a szövegét is lefordítottad, arról szólt, hogy szeretnének megszabadulni a terhes vödröktől.
Már a 35kg-os súlytól elborzadtam. Hát még a körülmények,ahol cipelik őket. Kétségtelen,hogy más a fizikai adottságuk. Rugalmasabbak, szívósabbak. Ezeken a magas és veszélyes hegyi utakon kifinomultabb lehet a mozgásuk, jobban alkalmazkodnak a nehéz terepekhez. Itt is láthattunk hatalmas fából kifaragott létrát, amin teher nélkül sem lennék képes felmenni.
Ez a sorozat nagyon logikus felépítésű. Tetszik,ahogy beleszövik az emberek hiedelemvilágát is.
Pl. csak nők érhetnek a sóhoz, s mindenhez,ami azzal kapcsolatos. Ez egy anyajogú társadalom lehet, ezért megy a fiú a lány családjához. Az ácsolatok, a sómedencék, a kutak karbantartása, a teher cipelése, a só tisztaságának ellenőrzése, a begyűjtése mind a nők feladata. A tudásuk is több lehet a férfiakénál, nem csoda,ha ők vannak fölényben. S nem lepne meg,ha emiatt a fölény miatt tartanák meg azt a hiedelmet,hogy a férfi kéz kárt okoz a sótermelésben. Inkább vállalják a nehéz munkát, ha ez a társadalomban előnyt biztosít számukra. A lányanya nem megvetés tárgya, ez is azt bizonyítja,hogy a nők diktálnak. Nem hallottunk a faluközösség működéséről, az iskolákról sem. Viszont láttuk a gyönyörű gyerekeket lubickolni a veszélyes folyóban, az esküvőn, a karavánban. Ők azt tanulják meg, ami az ottani élethez feltétlenül fontos. Kereskedni, karavánt vezetni, elviselni a nehéz terepviszonyokat, a só készítését, az árpa termelését, stb. Nagyon tetszett,ahogy elkészítették a sómedencéket. Ez a sárral kikent, ácsolatra épített sík medence mindenféle vízszintező, és gépi eszköz nélkül, szinte kőkorszaki módszerekkel. Megint az jutott eszembe, ami a mongoloknál is. Ők tudnak valamit, amivel túlélhetik a legnagyobb katasztrófákat is, míg a civilizált világ tehetetlenül összeomlana egy szempillantás alatt. Ki bírna közülünk jégesőben, villámlások közepette ilyen terepen megmaradni, nemhogy sószállítmányért, állatokért felelve haladni egy olyan ösvényen, ami még tiszta időben is veszélyes?
Vajon a vízi erőmű építése után életben maradhatnak ezek a közösségek?
Gabóci,neked is köszönöm a szinkronos film linkjét! Míg írtam, le is tudtam menteni. Érdekel a téma, szeretném megnézni.
Zsu
virag1 írta:Kedves Rita !
Nagyon érdekes volt ez a rész is.
Az első, hogyan van sós viz ott fenn a hegyekben. Tetszett a mese a sós viz keletkezéséről. Azután eszembe juttott de hát Székely földön is vannak sós vizű kutatak. Az egyik ismerősöm aki oda valósi szokott otthonról hozni és azzal főz. Csak Ők nem párologtatják el. Tehát másutt is van ilyen jelenség messze a tengerektől sós vizű kút van. Érdekes.
Az, hogy csak nők dolgoznak a só lepárlásánál erről az jutott eszembe mint a csador. Valaki kitalálta és a közösség elfogadta azután mesét kreáltak hozzá.
Ettől függetlenül tényleg nehéz munka számunkra szine elképzelhetetlen. De sajnos van. De Ők ebben élnek számukra így a természetes.
Ami még megütötte a fülemet már a multkori résznél is az a beszélt nyelv. Mivel egy pár kinai sorozatott már halottam feltünt, hogy másképpen beszélnek. De ahogy olvastam nincs egyésges nyelv náluk, tájegységenként nyelvjárások vannak.
Köszönet mégegyszer a sorozat fordításáért, teljesen más világot ismer meg az ember e filmek alapján.
Nagyon megdöbbentette,ahogy áthúzzák a lovakat a víz felett, no meg a népi gyógyászat, a gennyes láb kezelése, a mérgező növény okozta betegség. Persze az embereket is sajnálja, de hát a lovak ártatlanul szenvednek, azok nem érdekből küzdenek.Hát tibeti ló nem lennék!
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég
