Gabi, hogy még a fényképezésnek is legyen világnapja!A petúnia tényleg figyelemreméltó, a szederről meg Anglia jut eszembe.
Nem akartam, hogy megunjátok, de tényleg mindenütt ott van a szeder
Angliában. Bárhová néztem, mindenhonnan kikandikált egy szederág,
telis-tele szederrel.
A húsevő növényen jót mulattam, de az csak egy csalánlevél, és az is
tetszett, hogy te is vágyat éreztél rá, hogy beleless egy virág belsejébe.
Néha szégyellem egy kicsit magam. Olyan, mintha az intim szférájába
tolakodnék be.
Jaj, de szép a csodatölcsér virága!
Tegnap nem esőre, hanem erős harmatra ébredt a mi kis falunk. Ami
izgalomba hozott, az a csorbóka volt. A harmatcseppek mellett, megint
ott csillogott a levélnyél és a szár találkozásánál egy-egy hatalmas
vízcsepp. Előző napról nem maradhatott, mert egész délután sütött a
nap. Nagyon szép látvány!
Lehet, hogy már írtam, hogy a csorbóka levelét is eszik salátában, és
főzeléket is készítenek belőle. Az olaszok nagyon kedvelik:


