Sziasztok Kislányok!Gyorsan elkezdek olvasni, nehogy úgy járjak, mint a múlt hétvégén, hogy csak válaszolni, meg pár képet
betenni volt időm. Bármennyire is szeretnék többször jönni nem tudok. Amíg Lilyke le nem fekszik nem
kapcsolom be a laptopomat, és a telefont se nézegetem. Nem szeretném, ha valami is elvonná róla a
figyelmemet, és baj történne. Már mindenhová fel tud mászni, és egy pillanat alatt le is tud esni. Isten
ments, hogy valami baja essék azért, mert én nem bírom ki netezés nélkül. Egyébként kibírom, nagyon
is könnyen. Este, amikor bevonulok a szobámba, pár perc alatt olyan álmosság jön rám, hogy sokszor
egy 20 perces yt videót se tudok végignézni. Ahogy leteszem a fejem, már alszok is.
Paggy, Ildikónak igaza van, az övsömör nem fertőz, és abban is egyetértek vele, hogy valamire figyelmeztet.
Ugyanis a betegséget okozó vírus, ami bárányhimlős korunk óta van velünk, csak egy legyengült testben
aktivizálja magát. A legyengülést nem feltétlenül csak betegség okozhatja, lehet lelki eredetű is, stressz,
aggódás, félelem, gyász... stb. is kiválthatja.
Mondod, hogy most érsz rá betegeskedni. Ebben van igazság. A pedagógus kollégák is mindig arról panaszkodtak,
hogy ahogy elkezdődött a várva várt őszi/téli/nyári szünet, rögtön előjött valami bajuk.
Erről jut eszembe, hogy még nem is írtam, hogy amikor az idén újra bezárták a sulit, az utolsó tanítási nap,
egyben az én nyugdíjas búcsúztatóm napja is volt. Bár még dolgoztam ezután online három napot, de a kollégákkal
akkor találkoztunk utoljára. Na, ezen a pénteken, az egyik kolléganőm, akivel nagyon kedveltük egymást,
hirtelen megpuszilt, és megölelt. Máskor mindenki adott volna egy puszit, de ebben a vírusos időben már
leszoktunk róla. Na, ez a kolléganőm két nap múlva elkezdett gyanús tüneteket produkálni, majd kiderült,
hogy covidos. A férje, aki szintén kollégám volt, és nem adott ugyan puszit, csak megölelt, újabb két nap
múlva szintén tünetelni kezdett. Nagy szerencsém volt, hogy nem kaptam el tőlük. Nem is értem.
Lilyke még kicsi, 13 hónapos, de azért már nagyon sok mindent megért angolul és magyarul is. Reggel fél
nyolctól háromig vagyok vele, és addig nagyon sokat beszélek hozzá.
Az ablakban az autókat, a bicikliseket, a kutyusokat, cicákat, madarakat (leginkább a nagyobb galambokat),
a postást, a szemetes autót, és az embereket szoktuk nézni. Minden héten jönnek különféle karbantartók,
és az is nagyon érdekes néznivaló. Itt nem lehet kinyitni nagyra az ablakokat, egy szolgáltató szokta lemosni
kívülről, vagy van egy másik, aki a nagyon szennyes kukákat mossa ki belülről, egy harmadik karbantartja a
sövényeket, fákat, és a füvet. Szóval van mit nézni. Ha beülünk az ablakba, már mutogatja is az ismerős dolgokat,
én pedig mondom a nevüket.
A déli és az esti altatáskor is énekelni szoktunk neki, még kicsi a meséhez.
Hű, de ügyes a lányod! Micsoda torta! Biztosan fincsi is volt. Lilla már tényleg nagylány lett. Isten éltesse
még egyszer!
Milyen szépen illeszkedik a leveles függöny a növényekhez! Ezt vetted annak idején a turiban? Vagy az egy
másik volt? Látszik a növényeiden a sok törődés, gondoskodás. De jó lehet szemezgetni az eperből! A kertecskéd
már így is formás, hátha még belekerülnek a körömvirágok.
A szürkés-márványos fotódon sokat gondolkodtam, mi lehet. Talán a nokedli felforrt vize?
A napozó teknőcke nagyon aranyos a kinyújtott hátsó lábával.
Örömmel olvasom, hogy jobban vagy már! Innentől már nem sok van hátra a teljes gyógyulásig.
Ildikó, sajnos a saját orgonámat nem láthattam, de ha neked csak ennyi virágot hozott, akkor lehet, hogy
nekem is. Basszus! Mikor ide kiérkeztem, itt épp virított, de a karantén miatt ezt se láthattam, és ami a
nagyobbik baj, hogy meg se szagolhattam, pedig mennyire imádom az illatát. Még nem volt orgonamentes
évem!

Az afremovos képed csak úgy harsog a színektől, nagyon tetszik! Igazi vízparti naplemente.
Gyönyörűek a tavaszi virágok! Most, hogy látom őket jövök rá, hogy mennyire hiányoznak a vadvirágok. Itt
a városban csak ültetett virágokkal találkozom, mondjuk ennek is nagyon örülök.
A hazafelé utadon fotózott dimbek-dombok a saját kis falumra emlékeztetnek. De jó a szememnek!
Kata, írod, hogy mikor melyik sorozatból hányadik rész készült el, és hogy éjfélig nézed majd, én meg nem
érzek semmit, mintha nem is lettem volna nyakig benne ebben a világban. Annyira furcsa! Annyira intenzíven
csináltam a fordítást, hogy teljesen kiégtem. Mára már semmi nem maradt a rajongásból, de ez csak a filmekre
és a sorozatokra vonatkozik, Kínába továbbra is nagyon szívesen elmennék.
Annyira jó felhőképeket csináltál! Milyen haragosak! Jól feltornyozták magukat.

A te megdöntött fotóid mindig
nagyon tetszenek, de ha én csinálok egyet, az csak ritkán jön be, úgyhogy maradok a tieidnél.
A fehér virágú fának nagyon szeretném tudni a nevét. Hasonló - vagy ugyanez - virágzik épp itt is. Olyan szépek,
és formásak.
De jó, hogy Samuka oltását is megkezdik! Ennyire kedveli a plüss állatokat? Biztosan a puhaságuk miatt szereti
magához ölelni őket.
Hűűű, most olvasom, hogy mi történt Samukával! Jó ég! Szerencse, hogy időben orvosok kezébe került! Remélem,
hamar elfelejtitek ezt a nagyon rossz kalandot! Nagyon gyors gyógyulást kívánok!
Az utolsó felhőképekhez érkeztem és megállapítom, hogy felétek is olyan jó kis duci-fodros felhők járnak, mint
mifelénk. A naplementés fotók nagyon tetszenek!