wsxwsx18 írta:Szia Rita,
Ismét nagyon szépen köszönöm a részeket. Még aznap megnéztem, csak most volt időm, leülni a gép elé pár szó erejéig.
Őszintén megvallva, kezd egy picit zavaró tényező lenni számomra az,hogy Yichen uralkodni akar Moshengen,(amit Mosheng hagyja is, és tisztában vagyok vele, hogy miért, de az én személyiségem úgy látszik távol áll Moshengtől) vagy csak én érzékelem ezt?Értem én, hogy 7 év távollét után most fura Yichennek, hogy valaki van most mellette, de elég rosszul mutatja ki az érzéseit. Látom, hogy próbálkozik a nő kedvére tenni, de azt is csak azután, miután szemrehányás félét tesz Mosheng, ha nem tenné, nem tudom egyáltalán megtenné például azt, hogy bemutatja a baratáinak/kollégáinak. Ezért is örülök, hogy hamarosan a képbe kerül a volt férj vagyis még mindig férj, mert kell Yichennek, hogy rádöbbenjen, hogy mennyi mindent veszíthet és amit ő magáénak hit, arról kiderül, hogy egyáltalán nem az övé.
Én már várom azt a nagy hűhót, mikor Yichenen is látom már azt hogy nem egyoldalú a kapcsolatok, hanem hogy igenis ő részt vesz benne, mert ebben a 3 részben nekem sajnos az jön le, hogy nem érdekli Mosheng.
De bízok benne, hogy az idő segít majd.
Yimei-Yuafeng- Xiao xiao páros tetszik, én még mindig Xiao pártját fogom, imádom az ő jeleneteiket.
Azt hiszem mindent leírtam, amit szerettem volna.
Remélem nem vetted durvának a szavaimat, mert egyáltalán nem annak szántam.
Kíváncsian várom a folytatást.
Szia Brigi! Ismét nagyon szívesen az újabb részeket!
Nem egyezik a véleményünk, mert ahogy te is írod, valószínűleg más a személyiségünk, másképp érint meg
bennünket a történet, a szereplők viselkedése, reagálása. De ez egyáltalán nem probléma!!! Nem lenne
jó, ha mindent egyformán látnánk. Unalmas, egyhangú lenne a világ.
Spoiler: mutasd
Biztos azért is lett ilyen nagy kedvencem ez a sorozat, mert teljes egészében azonosulni tudok a szereplőkkel.
Megértem őket és elfogadom, a viselkedésüket a válaszreakcióikat, úgy érzem, értem, mit, miért tesznek.
Én Yichent sem érzem birtoklónak, csak egy olyan férfinak, aki már fiatal korában is nehézségekkel küszködött,
ha az érzelmei kimutatásáról volt szó, és pont a csetlő-botló életvidám Mosheng kellett ahhoz, hogy a tökéletes
"tanuló robotból", az emberi énjét kihozza.
A Playful Kiss hatalmas népszerűségnek örvend a rajongók körében. Én például attól a férfitípustól halok meg.
A thai változatát, a Kiss Me-t, is csak Aom és Mike miatt fordítottam le.
Különben innentől kezdve nagyon gyorsan haladunk előre az igaz érzelmek kimutatása felé. Bár buktatók lesznek
még... Innentől lakat a számom!
Hogy lennének durvák a szavaid?! A véleményedet mondod el egy sorozatról, aminek én csak a fordítója vagyok.
Nekem az eshetne csak rosszul, ha a feliratomat kritizálnád, mert az az én termékem, a sorihoz ilyen szempontból
nincs közöm.
Mindig arra biztatlak benneteket, hogy írjatok, mert a hozzászólások nagyon sokat jelentenek nekem, fontosak,
hogy szívesen, lelkesen fordítsak. Fura lenne, ha pont én akarnám belétek fojtani a szót, csak azért, mert más
véleményen vagytok, mint én. Mindent írjatok meg, ami kikívánkozik!!!!
Sajnos most lelassultam, pedig ma már el akartam kezdeni a 18. részt, de még a 17.-t sem fejeztem be. Próbálok
igyekezni, mert továbbra is nagyon jó részek jönnek!
Szép napot kívánok!
és szerencsére nem- már pedig az,hogy volt egy pár olyan párbeszéd vagy viselkedés Yichen részéről,amitől mondjuk én totál kiakadtam volna,de Mosheng pedig Yichen minden szavát úgy kezelte,mint a Szentírást..s akármilyen bántó vagy cinikus megjegyzést kap Yichentől nem veszi zokon,hanem eltűri,s mereng maga elé hatalmas kutyaszemekkel.. 
Komolyan ,mintha Mosheng Yichen tulajdona lenne,s így akárhogy bánhatna vele,mert úgy se hagyná el őt..
és az oka egyértelműen,hogy nem a valóságot látja és hiába mondja neki Yichen már hosszú
Nem fogok véleményt mondani ezekről a részekről, mert nem tudnék semmit hozzátenni az előttem szólók írásaihoz. Ehelyett leírom, hogy udvaroltam körbe ezeket a részeket. Először elolvastam a hozzászólásokat, majd némelyiket újraolvastam. Elkezdtem nézni a sorozatot, közben időnként hangosan felnevettem, amikor a már ismerős poénok elhangzottak. Mindegyik rész végén - persze hangosan - méltatlankodtam, hogy ne már! hogy lehet máris vége, hogy szaladhatott el negyvenöt perc ennyire gyorsan. Majd amikor végignéztem az öt részt, újraolvastam a hozzászólásokat. Áááááá, nem lettem függő.
. Nem is értem hogy lehetnek a fiatalkori szereplők ennyire aranyosak...majdnem lemossák a felnőtteket! 
.
. Mégis olyan bajtársiasak voltak. 
