Van képem hozzá

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 8. 9:17

Ágika!Majd vasárnap megmutatom a falat.Ismét sárga,mert a párom imádja ,nekem is jó .SZIA,szaladj gyorsan,de vigyázz MAGAdra!pAGGY
hÁT PERSZE,MEGVANNAK A MADARAK,NEM VETTEM ÉSZTRE EDDIJG!!!

Kata58 · HozzászólásSzerző: **Kata58** » 2020. január 8. 10:12

Sziasztok , szép reggelt, ugyan ma majdnem 9-ig elaludtunk ..Samu ma kicsit előbb kelt mint én, de már túl is vagyunk a reggelin. :ymblushing:

Olvasom Paggym mind a kutyás mind a cicás helyzetet...Tudom néha van az a helyzet, amikor minden mindent felülír, így aztán az ember a nagy kapkodásban el is felejtkezik magáról, csak a másikra koncentrál.Én a szeméttel vagyok így, hogy néha annyira elgondolkodom mit is akartam venni, hogy féluton vissza kell forduljak, mert elfelejtettem a szemetet letenni a szemeteshez, ugyanis azonnal balra fordultam a jobbra helyett...képzelheted :))

.és egyre gyakrabban fordul elő.

Spoiler: mutasd

szép lett a füzér. Milyen jó hogy párod is ilyen agilis lett ismét. De azért csak óvatosan.

Ági, mindent sikerült megoldani a hűtőügyben szerencsére..Annyi húst még Ramos sem tudna hirtelen megenni...

Milyen jó is lesz majd találkozni újra a képeiddel.

Ritám a madaras képeidet nagyon élvezem, itt csak fekete varjak vagy rigók már nem is tudom meg a galambok repdesnek. Úgyhogy csak hozz minél több ilyen képet! Itt most egészséges hideg van, de délfelé már kimozdulunk, most már ki merek majd menni. Karácsony előtt óta először. Hát nekem is furcsa lesz a sok ember az biztos. x_x

De nem baj, majd visszazökkenünk a normális kerékvágásba!

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 8. 22:32

Ági!Hoztam egy gyors esti kattintást a konyha színéről.
Fali lámpával:

Lámpa nélkül:

Kata !Sikerült kimozdulnotok?Elég hideg volt.
Szép álmokat!Paggy @};-

Kata58 · HozzászólásSzerző: **Kata58** » 2020. január 9. 9:22

sziasztok szép reggelt. Tegnap kimozdultunk egy végállomásig búszvonalat meg vissza az Arrabona..aztán irány haza..de még ennyike kis sétától is izomlázam van.. :))

de mindegy, a lényeg hogy kimozdultunk, ma meg megyünk az Árkádba, mert felhívtak, hogy elkészült a borotva javítása.! De majd csak délfelé, mert akkor sűrűbben járnak a buszok, és egy kicsit enyhül a reggeli hideg idő, és felszárad a reggeli szitálás nyoma.

Nagyon szép színe lett a falnak, nálam most majd nem tudom milyen lesz...de majd kialakul..az is.

.
Megrendeltem a Vibros készüléket, mert azzal több gyakorlatot is tudok végezni...Valamint ezt is..

Spoiler: mutasd

Már régebb óta szemeztem velük, de most hogy megint ennyire sokat nem mozdultunk ki nagyon besokalltam magamra. Jó lenne Samuval is megkedveltetni. Majd ha a kerékpár is ennyire le lesz értékelve, akkor majd talán azt is. Most még sokallom az árát annak. Ugyanis még a kuponokkal együtt számolva is sok. S mivel VIP ügyfél vagyok így még nagyobb kedvezmény van. De még így is sokallom. Viszont a Robotgéphez megrendeltem a tumixfeltétet is ami üvegből és nem müanyagból van végre..és bírja az esetenkénti forró vizet is. Szóval izgatottan várom az érkezésüket. Mondhatni elmaradt karácsonyi meglepetés, amivel mindketten jól járunk!
Jövő héten érkezik. Na megyek megnézem a Chocolat-ot, aztán indulunk az utunkra! Még majd jelentkezem...

S egy videó a használatba vételről...

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:16

Kedves Kata!Nagyon örülök,hogy egy ilyen szuper szerkentyűt sikerült szerezned.Hasznos és jó,mert mozgás nélkül elsatnyulnak az izmok/ezt látom magamon,ha túl sokat ülök nehezebb felállni,s csak jópár perc után áll helyre a normál mozgásom.Kíváncsi vagyok az edzéstervedre.Megnéztem a videót.Jó!!!Sok sikert hozzá!!Samukának is hasznos lehet. %%-

Az is klassz,hogy ki tudtok mozdulni. $\:D/$ $\:D/$ $\:D/$ :littlehearth:

Szép napot,finom ebédet,jó időt!
Lányok,most elkezdem feltenni az egyiptomi kiállítást számomra előkészítő anyagot spoilerbe.Aki akarja nézze,aki nem nem. :))

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:17

Spoiler: mutasd

Aki az ókori Egyiptom történelmével foglalkozik az egy teljesen egyedi világot ismerhet meg, sajátos törvényekkel, fantasztikus művészeti csodákkal, különleges ábrázolás-módokkal, matematikai és építészeti talányokkal, különleges történetekkel, mítoszokkal és milliónyi rejtéllyel. A történész társadalmon belül is elkülönülő csoportot alkotnak az egyiptológusok, akiket én gyermekkorom óta csodálok. Különösen Kákosy Lászlót, aki nemzetközi szinten is a legelismertebb Egyiptom-kutatók közé tartozik, és akinek könyvei hihetetlen alapossággal tárják elénk ezt a valóban különleges világot. Mindenkinek, aki vonzódik ehhez a korszakhoz kitartást, jókedvű és egészséges kíváncsiságot kívánok, a számtalan értékes könyv és tanulmány megismeréséhez.
Körülbelül ötezer évvel ezelőtt, a Nílus folyó két partján egy megdöbbentően fejlett civilizáció alakult ki, melyhez fogható csak a „termékeny félhold” nevű terület két folyója a Tigris és Eufrátesz közt tudott létrejönni, Mezopotámiában. A Nílus menti különleges kultúrát, a fáraók birodalmát és a piramisok hazáját ókori Egyiptom néven emlegeti a történettudomány.

remekművek, sajátos szobrok, lélegzetelállító méretű piramisok, megdöbbentő múmiák és megfejthetetlennek tűnő rejtélyek maradtak ránk. Az utókor csak annyit tudhat biztosan erről a korszakról és világról, hogy lakói elképesztően kreatív, művészetekre fogékony, elszánt és harcias emberek voltak, akik megdöbbentően magas civilizációt tudtak teremteni egy olyan időszakban, amikor a bolygó többi részén - Mezopotámiát és néhány más, elszigetelt helyet kivéve - őskori körülmények uralkodtak. Fejlett írásbeliség, csillagászat, matematika és orvostudomány kötődik hozzájuk, de vajon miért épp Egyiptomban tudott egy ennyire magas szintű kultúra és államiság kialakulni? A válaszhoz jó néhény évezredet kell "utaznunk" az időben.

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:22

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:22

Spoiler: mutasd

Nézzünk bele ebbe a csodálatos világba a köznapi érdeklődő számára is érthető könyv segítségével./USBORNE KÉPES VILÁGTÖRTÉNELEM AZ ÓKORI KELET/Hozzá kell tennem,hogy én 1x már teljesen végigolvastam kákossy László Ré fiai című könyvét és nagyszerűnek tartom..
Egy egyszerű kis ember ,mint én, tisztelettel adózok ennek a nagy tudású egyiptológusnak,ezért mielőtt a képes történelem AZ ÓKORI KELET című könyvéből szemelvényeket hoznék abból a célból,hogy a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi kiállítását valamennyire be tudjam mutatni és hogy igazi értéke legyen az ott bemutatott tárgyaknak,szeretnék betenni egy részletet Kákossy László könyvéből.Áginak köszönhetően az egész olvasható.Senki ne ijedjen meg,el lehetv olvasni,ha az ember mondatonként értelmezi.Részletek a könyvből:
Ötezer évet ólel fel az emberiség írott történelme: ebból az öt évezredből több mint hármat kísér végig az ókori Egyiptom. Az irás megjelenése, mely sziikségszerúen következett be az állammá szerveződés magasabb fokán, fontos fordulópont a tár$dalom és a kultura fe|lődésében. A legrégebbi írás Mezopotámia és lrán területén túnik fel, valamivel i. e. 3000 előtt, de ezzel maidnem egy idóben már Egyiptomban is megjelennek az irott emlékek. A harmadik nagy kultúrközpont az Indus völgyében ala}ult ki (Mohendzso-daro, Harappa), i. e. 2500 után, majd a II. évezredben megjelent az írás Kína területén is. Bár az emberiség három legősibb írásos civilizációia nagy folyamok mentén iött létre, feilódésük mégis különböző utakat |árt be. Egyiptom történetének - a fáraókori kultura és civilizáció nagyszerú vivmIinyain túl - különös jelentöséget ad az a tény, hogy a Nílus völgyében alakult ki az első hatalmas terúletet felöleló állam, melynek felépítése a társadalmi, történeti, öldrajzi adottságok folytán erősen eltért a sumer városállamokétól. Küön tudomány alakult ki a források feltárására és értelmezésére, az egyiptológia, mely alig százótven év alatt egy korábban szinte teljes feledésbe merült kultúrát támasztott fel, radikálisan átformálta nemcsak az addig göróg-római központú ókori történélem képét, hanem a kultúra feilődéséről alkotott nézeteket is. Bár ez a fiatal tudomány egyes centrális tórténeti problémák megoldásához még nem
Az ország és népe A NíLUS És a srvetac Egyiptom hosszú, keskeny szalagsziget a végtel§n sivatagban, a Földközi-tenge! és a Nílus első kataraktáia kózótt. (Északi szélesség kb.31-2€.) A völgyön kívül eső terület mezőgazüsági szempontból értéktelen, legnagyobb része lakhatatlan. A táj nem változatos, száz és száz kilométereken keresztúl ugyanaz a kép tárul az llazó elé, ugyanazok a színhatások érvényesülnek; a zóld, termékeny völgy, a sárgásbarna homok, a ragyogó kék ég támad fel előszór azok emlékezetében, akik nem valamelyik várost, hanem az egyiptomi vidék egészét akarják magukban felidézni (I. tábla), Az egyiptomi kultúra létreiöttének e8yik döntő tényezője volt a Nílus évenkénti áradása, mely lehetővé tette az intenzív fiildmúvelést, egy magas szervezettségú tár§adalmi politikai formáció megszületését. A Nilus völgye mély árok a Szahara tábláirin; Asszuántól északra Egyiptom területére lépve a Gebel Szilszile szorosáig a núbiai homokkötalapzatban folyik, itt kezdődik a Kairóig tató mészkőtábla. Ez a vidék - az elsö katarakta és Kairó között - alkotja Egyiptom egyik nagy táiegységét, Felső-Egyiptomot. Az ókorban a mai Kairó közelében levő Memphisz volt ennek az országrésznek az északi határa. A völgy általában igen szúk - csak kivételesen éri el a 25 kilométer szélességet -, többnyire közelinek tűnik mindkét pereme. Szélét néhol valódi hegyek alkot|ák, sokszor azonban csalóka a kép, hosszú szakaszokon nem hegy magasodik a szemlélő előtt, csu, pán a lapos sivatagi fennsík peremét lát|a. A déli természetes határt az elsö katarakta képezte, Asszuánnál. A Nilus hat kataraktáiát észak-déli irár:ybaíL szirínozzuk, a folyó ezeken a szakaszokon összeszűkúl, sziklás, nem hajózható. Folyása meggyorsul, helyenként zuhatagos. Asszuátrnál gránitsziklák közótt kell áttömie a viznek. A Deltá Egyiptom geológiailag legfiatalabb vidéke, az eredetil€g tölcsértorkolatot a Nílus hordaléka a pal€olitikum folyamán töltötte fel, s alakitotta ki a iól művelhető alfiildet. A fáraókorban azonban a vidék nagy része még mocsaras volt. Hérodotó§z sokszor idézett kijelentése is, mely szerint Egyiptom a Nílus aiándéka, voltaképpen ar.a vonatkozik, hogy az ország északi részét a folyó hozta létre. . bár ez a fém rendkívül ritka volt Egyiptomban, Időnként valószínűleg még emberáldozatokat is kapott a Nílus. A koptokat - Murtadi arab történetiíó szerint - az arab hódítók akadályozták meg abban, hogy a jó áradás érdekében egy fiatal szüzet a yizbe vessenek. Pénz bedobása az áradó vízbe még a legú|abb időkben is szokásban volt. Egyiptom településfiildrajzát az árterület széle határozta meg, ezen belül csak magasabb terepszakaszokon lehetett épitkezni. Olyan kivételes helyen, mint Memphisz, kiterjedt vízszabályozási és árvízvédelmi munkálatokra volt szükség. ,,Ménészről, Egyiptom első kilályáról azt mond|rik a papok, hogy töltésekkel védte meg Memphiszt. A vízáram ugyanis homokos hegység mellett Líbia felé folyt; Ménész azonban felülről, Mem20 phisztól vagy §záz stádiumra a délre nyúló ágat töltésekkel szabályozván, a régi medret kiszáfította, rlgy hogy a folyam csatornákkal irányítva a hegység között folyik. Még ma is nagyon gondozzák a perz§ák a Nílusnak ezen ágát, mely töltések által elzárva folyik, minden évben megerősítik. Mert ha a folyam itt áttörve kiáíadna, egész Memphiszt árvíz fenyegemé." (Hérodotosz II. 99.r) Az áradás évszakában a városok, falvak szigetekké váltak. Az úiabb időkben már az utakat is töltésekre építették, de az ókorban csak hajóval lehetett kózlekedni az áradásos vidék (3. kép) telepúlései között. ,,Midőn a Nllgs a szárazra lép ki, csak a városok látszanak ki belőle, úgy hogy inkább az aigaioszi tengerhez hasonlitanak. Egyiptom többi része tengerré válik. . ." (Uo. II. 97.) Az egyiptomi tájat az éy legnagyobb részében aranyló napfény ónti el, ahogyan az egyiptomi szövegek patetikusan kifeiezték, Ré napisten aranyporral szórja be az oszágot, A felhóket, az esőt rendellenes jelenségnek tekintették. Számtalanszor tapasztalniuk kellett azonbán nyáron a déli nap perzselő, tikkasztó, bénitó erejét; Felsó-Egyiptomban ilyenkor, különösen annak déli részén, az európai számára szinte valószerűtlennek látszó sugárózónben a színek valami monoton szürkeségben olvadnak eggyé. Ez a napisten számukra is félelmetes hatalom volt, himnuszaik nem véletlenül többnyire a felkelő és lenyugvó, nem a zeniten álló Naphoz szólnak, és ez az oka annak, hogy a képek vörösnek ábrázolják a napkorongot. Az ország klímája rendkívül száraz, Kairó környékén az évi csapadék 32-50 milliméter (fóként november és április között), a Delta legészakibb részén, mely a mediterrán klimatikus zónába tartozik, ennél lényegesen több, Egyiptom déli részén viszont évekig gyakorlatilag nincs csapadék, az időnkénti hatalmas felhőszakadások hatásaikban inkább károsak, mint hasznosak. Észak-Afrikában ugyanis az európai jégkorszakok (glaciálisok) ideién esős időszakok (pluviálisok) voltak, ezek utóhatásai még érződtek az egyiptomi történelem kezdetén. Az ország legnagyobb részében azonban ekkor is csak az áradás tette lehetővé a földművelést. A forróságot kellemesen enyhíti a Földközitenger felől jövő légáramlat, melyet az egyiptomiak ,,az északi szél édes fuvallatáLnak" neveztek, annál nyomasztóbbak viszont a déli szél, a hamszí,n napiai. Az egyiptomiak a megművelhető területet, a völgyet és a Deltát tekintették hazáiuknak, ez volt EgyiptoÁ; az ő nyelvükól Kanet, aFekete (ítild). Az elnevezés az iszap sötét §zinétöl ered. Kemet szomszédia keleten és nyugaton ís a Deseret volt, a Vörös (fijld), a sivatag. A nyÜgati sivatagot Libiai-, a Nílus és Vórós-tenger közötti területet Arab_ r A Hérodotosz-idézeteket Geréb József: Eérodotos Töfiénet; Kön oei. Bp., 1892. címú munkából vett'\ik. A íómai szám a könyvet, az afab szám a feiezetekct jelöli; ez a számjelölés a kötetben elóforduló valamennyi auktor-helyre vonatkozik. 21 sivatagnak nevezzük. (A Libiai-sivatag egy része Egyiptomhoz tartozik.) A terület kiszáradása, deszikkációia még ma is tartó folyamat, a történelem hainalán egyes vidékei szavanna jellegúek voltak, a prehisztorikus időkben pedig még változatos állatvilág4ak adtak otthont. Nem kétséges azonban, hogy az Óbirodalom korában egyes erdős, szavannás szakaszoktól eltekintve a képe nagyjából már azonos volt a maival. A Líbiai-sivatag felszíne vidékenként yá|tozó, vannak kemény kavicsos szakaszok, ez a szerdr, másutt a láb belesúpped a finom homokba, melyet a szél sodor tova, es buckákat alakit ki (erg). A ritkán lezúduló esők völgyszerú mélyedéseket, wádikat alakítanak ki. A szegényes növényzet csak gyér nomadizáló népességet tud eltarani. Hatalmas, teljesen kopár terúletek mellett itt-ott szárazságot túrő, rendszerint tüskés, mély gyökerű növények élnek a sivatagban. Némelyik wádiban gazdagabb a vegetáció, s egy-egy eső után szinte kivirulnak a Szahara egyes részei. Helyenként hatalmas sziklák tarkítják a vidéket, melyeket a szélerőzió kúlönös formáiúra koptatott. Felismerhetók például a gombákra, tornyokra emlékeztető alakzatok. A mélyedésekben, ahol a talajvíz közelebb van a felszinhez és kutakkal felszínre lehet hozni, vagy ahol források töínek elő, kialakultak az oázisok. Az oázis szó óegyiptomi eredetű, az zicrból (koptul wahe) származik, ami ústöt, katlant és mélyen fekvő terúletet jelentett. Földművelés, gyümölcstermesztés csak az oázisokban lehetséges, de ott is csak a víz közvetlen közelében. Az egyiptomi történelemben a nagy kiteriedésű Khargeh-, a közelében levő Dakhleh-, később pedig a Sziwa-oázis iátszott szerepet. Kisebb jelentósége van a Baharia- és a Farafra-oázisnak. A Fajjúm-oázis nem szigetszerüen helyezkedik el a sivatagban, mint az eddig felsoroltak, hanem a Nilus egy mellékágának, a Bahr Juszufnak az árka köti össze a Nílus völgyével. Hatalmas tava a Birket el-Qarun (ókorban i4erur-, Moirisz-tő). Oázisnak tekinthető tulaidonképpen maga a lakható Egyiptom is, A keleti, az Arab-sivatag kietlen, hegyes vidék, melynek egyes csúcsai a 2OOO m feletti magasságot is elérik. A hegyek között wádik vezetnek a Vórös-tengerhez, a legfontosabb útvonal Koptoszból halad a §7adi Hammamáton át El-Qoszeirbe. Egyiptom nem tartozott az ásványi kincsekben gazdag országok közé, fémek igen kis mennyiségben fordultak elő. A rézbányák a Szináj-félszigeten voltak, tehát idegenben, ez a terület ugyanis közigazgatásilag nem tartozott a fáraókori Egyiptomhoz. Az Újbirodalom végén Timnában (Dél-Izráel) folyt egyiptomi irányítás alatt rézbányászat. Aranyat a mai El-Qoszeir közelében is bányásztal9 de legnagyobb részét Núbia gazdag bányái szolgáltatták. Az arany egyik fa|tá|a a 20-30o/g ezüstöt tartalmazó elektron. Az ezü§t tiszta formáiában a Középbirodalom végéig értékesebb az aranynál. A szórványosan előforduló vastárgyak - mint a magas nikkeltartalom mutatia - meteorvasból készültek. (A vas neve bia-en-pet, ,,égi fém"). Az lJibirodalomtól kezdve Kisázsiából szerezték be a vasat, de az I. évezred közepéig csak igen kis jelentősége volt az egyiptomi kézmúiparban, Kemény és puha kőfaitákban ezzel szemben szinte kimedthetetlen e vidék, ami alapul szolgált a monumentális kőépitkezés létreiöttéhez és a gigantikus méreteket alkalmazó szobrászat virágzásához. Mészkó és homokkő sok helyen termelhetó ki, a turai bánya szolgáltatta a mészkő egy finom faitáiát egyes piramisok burkolásához vagy építéséhez. A §í|adi Hammamátban gtánitot, kovakövet brfuryásztak, a gránit (rózsaszín és sziitke) legfontosabb lelőhelye azonban Asszuán környéke, ahol nap|ainkig folyik a kitermelése. 22 Ezt a kemény, nehezen megmunkálható kófaitát az egyiptomiak óriási mennyiségben alkalmazták építkezéseknél, épúletek burkolásánál, szobrok készité§énél. A fekete bazalt a Faiiúm és Asszuán vidékén található, egyik fajtáját, az igen kemény doleritet El_ Qoszeir vidékéről szerezték be. Igen sok dísztárgy, váza készi|t az alabástrom egyik faitájából, az ún. egyiptomi alabástromból, melyet El-Amarna közelében, Hatnubban termeltek ki. Az ókori Egyiptomban fóleg a Nílus állatvilága volt gazdag; nemcsak sokféle halfaita és mocsári vizimadarak sokasága népesítette be, hanem olyan nagyvadak is éltek még benne, mint a víziló és a krokodilus. Az utóbbi Núbiában még elöfordul, a viziló a múlt században tűnt el Egyiptomból. Utolsó példányai a damiettai Nílus-ág mocsaraiban laktak. Komoly veszélyt ielentettek és ielentenek a lakosság számára a mérges kígyók, elsósorban a szarvas vipera és a kobra, valamint a skorpiók. A sivatagban még sokkal több volt a hiéna, a sakál, a gaze||a, az antilop, mint ma, sőt nem kis számban éltek Egyip_ tomban oroszlánok is. Struccokról is tudunk. Háziállataikat késóbb tárgyaljuk. A klimatikus viszonyok következtében a flóra szegényes. Nagyobb lombos erdőket hiába keresnénk, csupán pálmaligetekkel találkozunk, ahol aljnövényzet egyáltalán nincs. A datolyapátma mellett a dumpálmát is tenyésztették. Gyakori volt a szikomorfa, az akácia (nem akác, Acazia nilotica és A. albida), a petzea, a fűge és a szentiá[roskenyér-fa, Az olajkészítéshez szükséges magvakat két fa szolgáltatta, a Balanitas aegyptiaca és a Moringa peregrina. Mivel az egyiptomi fák többsége nem volt alkalmas megmunkálásra, az oíszág behozatalra szorult. Délről ébenfát, a mai Libanon és Sziria területéről tűlevelű fákat importáltak. Az annyira iellemzó papiruszsás, mely Alsó-Egyiptomnak ielképes növénye is lett, a mértéktelen kitermelés és a mocsarak lecsapolá§a következtében kipusztult Egyiptom teíületéről. LAKOSSÁG, NYELV Az egyiptomiak önmagukat egyszerúen ,,emberek"-nek nevezték, idegenekre nagyon ritkán alkalmazták ezt a meg|elölést. A fáraókori egyiptomi nép eredetének, etnogenezisének tisztázásához nincsenek sem történeti, sem megbízható régészeti támpontiaink. A történeti idók kezdete (i. e. 3000) táián egy vékony, finom csontozatú és egy erősebb testalkatú népcsoportot sikerült antropológiailag elválasztani, vakmerőség volna azonban erre történeti elméleteket építeni, eseményeket rekonstruálni. Egyedül a nyelvből lehet bizonyos következtetéseket levonni Egyiptom lakosságának őstörténetére vonatkozólag, de a történelmi folyamatok közelebbi megvilágítására ezek sem elegendőek. Az egyiptomi nyelv egyrészt egyes afrikai, rnásrészt a közel-keleti sémi (szemita) nyelvekkel mutat rokonságot. l8ó3-ban állította fel Richard Lepsius német egyiptológus az azóta számta|an vitára alkalmat adó hamita elméletet. (A sémi és a hamita vagy hámi megielölés Noé fiainak, Sémnek és Hámnak a nevéból származik, akiktől a Biblia az ázsiai és afrikai népeket származtatta,) Egyes nyelvészek észak-afrikai (berber) és déli (kusita) csoportot kúlönböztetnek meg a hamiE nyelvek közótt. Az előbbibe tartozik többek között a tuareg és a kabil nyelv, a kusita csoportba a bedzsa, bisarin, galla, szomáli, afar, szaho. Ezek a törzsek az Asszuántól Etiópia déli részéig teriedő hatalmas területen élnek. 23 A sémi nyelvekhez (akkád, babiloni, asszír, ugariti, íiiníciai, héber, arab, arámi, geez, amhara stb.) kúlönösen az egyiptomi igeragozás egyes elemei állnak közel, igy az ún. pseudoparticipium (régi perfectum) az akkád permansiv formához. Az egyiptomi ige_ töveknél is megtaláliuk a kettőzéseket. A személyes nérrmások is közós eredetúek (egyiptomi inek, akkád, anóku : éí|), és az egyiptomi nőnemú főnevek r végződése is sémi elem. Vannak viszont igen lényeges, a sémi nyelvektől merőben idegen elemek is, mint az igék szufExumos ragozásának kúlönböző változatai. Az alapszókincsb€n a közös szavak száma sem oly nagy, hogy az egfptomit - bár az óssémivel mélyreható kapcsolatai vannak - egyértelműen a sémi nyelvcsaládba sorolhatnánk be, Nem áll olyan közel egyik sémi nyelvhez sem, mint azok egymáshoz. Mivel a hámi és sémi nyelvekben mind a grammatikában, mind a szókincsben vannak azonosságok, ezért ma a nyelvészet általában vagy semito-hamita nyelvcsoportról beszél, vagy teljesen elveti a hamita elnevezést, é§ vala_ mennyi előbb említett nyelvet egy afroázsiai szupernyelvcsalád egyenrangú tagjának tekinti. Ebbe sorolandó az egyiptomi is. Feltételezhető tehát, hogy az államalapltás előtt néhány ezer éwel a későbbi egyiptomiak egyik csoportiának ősei szoros érintkezésbe kerúltek vagy esetleg együtt éltek sémi törzsekkel. Az egyiptomi alapnépesség valószínúleg afrikai és ázsiai elemek összeolvadásából iött létre, de hogy ez ténylegesen miként ment végbe - mikor történtek nagyobb bevándorlások -, arra nincs adat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a felső-egyiptomi kőrézkori kulturák (BadáLri, Nagada I és II) ideiében már a későbbi történeti idők népessége lakta a Nllus völgyét, Az óegyiptomi nyelv egyenes folytatása a kopt, mely a fómei hódítás korában a kereszténység elterjedése után lett irodalmi nyelv. Neve a göóg aigüptiosz, vagyis ,,egyiptomi" szónak a rövidítése, az Egyiptom szó viszont Memphisz egyik nevéből, a Hut-KaPtah_ból (Ptah lelkének háza) ered. Az ország európai neve tehát görög és latin közvetitéssel (Aegyptu§) a fáraókor nyelvéből származik. A kopt kultúra virágkora az i. sz. 6€. századra esett. Később az arab nyelv fokozatosán kiszorította a koptot, ma már holt nyelvnek tekinthető, c§ak az egyiptomi kopt egyház liturgiáiában használják. A múvészi ábrázolások és a múmiák alapján a régi egyiptomiak külseiét iól i§meriük. A Mediterráneum vidékének tóbbi népéhez hasonlóan fePáe haiúak, sótét szeműek voltak, bőriik barnás, világosabb vagy sötétebb árnyalatú. Arcuk nem sémi karakteó. A többi ókori államhoz viszonyítva már a fáraókorban magas népsúrúséggel kell számolnunk, Diodórosz szerint ugyanis 7 millió ember élt Egyiptomban. A fáraók korából nem maradtak rlink az ofszág össznépességére vonatkozó adatok, Egyiptom az odalátogató idegeneket már a késői ókorban sem csak ő§i enüékeivel ragadta meg, hanem természeti érdekességeivel, virágá városaival, iól megszervezett gaz daságával.

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:24

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:29

Spoiler: mutasd

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 11:31

Rohannom kell.Majd hétvégén folytatom. :-h

Paggy

MinGi · HozzászólásSzerző: **MinGi** » 2020. január 9. 13:31

Egy kis nézelődni való, kacsolódva Paggy könyvéhez,a képeket rákattintással lehet mozgatni
Kép

Spoiler: mutasd

f.ági · HozzászólásSzerző: **f.ági** » 2020. január 9. 14:54

Katának gyorsan, mert utána rohannom kell.
Néztem a vibrációs dolgot.
A vérnyomásoddal, sziveddel nincs semmi gond ugye? Mert akkor nem szabad használni!

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 16:30

Még egy kicsit tovább./a forrást a végén megjelölöm/

Spoiler: mutasd

Az első predinasztikus kultúra Felső-Egyiptomban a Badari, mely i.e. 5500-ban jelenik meg. Jellemzően mezőgazdasággal foglalkoztak, valamint kecskéket és juhokat tenyésztettek. Kapcsolatban álltak a Vörös-tengerrel, mert onnan származó kagylók kerültek elő sírjaikból.

Ez követi a Nagada I korszak, körülbelül i.e. 4000-3500 táján. Abban egyetértenek a kutatók, hogy a Badari és az azt követő Nagada I kultúra kapcsolatban állt, azonban cserépedényeik teljesen eltérők.

A harmadik felső-egyiptomi predinasztikus kultúra a Nagada II (kb. i.e. 3500-3100) azt mutatja, hogy nagyon gyorsan feljődött az egyiptomi élet minden területe, az anyagi kultúra, a művészet és a technológia. A Nagada II népe úgy tűnik valamilyen kapcsolatban állt Délnyugat-Ázsiával. Ennek bizonyítéka a közelmúltban került elő a Deltából .

Alsó-Egyiptomban is voltak predinasztikus kultúrák, ezek a Maadi, a Merimde és az el-Omari. Ezek bizonyítottan megelőzik a déli kultúrákat, ugyanakkor sokkal érezhetőbb hatás érte őket a palesztin és levantei[6] területekről, esetleg Mezopotámiából is, de Alsó-Egyiptomnak sohasem volt olyan befolyásos szerepe Egyiptom történeti fejlődésében, mint a déli országrésznek.

[spoiler]Az ókori Egyiptom írott történetének kezdete Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítéséhez kapcsolódik, mely jelenlegi ismereteink szerint kb. i.e. 3100-ban következett be és a hagyomány szerint Ménész (Mnj) nevéhez fűződik.[7] Nevét a későbbi egyiptomi királylistákból és klasszikus forrásokból ismerjük. Történelmileg két uralkodó kapcsolódik ehhez az időszakhoz: Narmer, aki valószínűleg a Prehisztorikus kor utolsó fáraója volt, és utódja – talán fia – Aha, aki végül uralma alatt egyesítette a Két Országot. A Narmer és az Aha az uralkodók Hórusz-nevei, mely címeik felsorolásának egyik hivatalos eleme volt, szerehbe[8] írták, mely felett általában sólyom állt. Legvalószínűbb, hogy a Ménész születési név Ahát takarja. Az ő uralkodása idejéből származik a legrégebbi szakkarai sír.

Spoiler: mutasd

[/spoiler

Spoiler: mutasd

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 16:59

Spoiler: mutasd

Mindjárt átnézem az eddigieket és megpróbálom rövidíteni , a többit elküldöm LINKKÉNT, valamint pár fontos témát a képes történetből vett képekkel mutatok be.Tehát nem lesz nagyon bőséges.DE!!!
Képzeljétek el,ha Magyarország történetét 3 oldalon kjéne elmesélni! Aki többet akar tudni az ókori Egyiptomról ,az nyissa meg a linket/NAGYON KÖNNYEN ÉRTHETŐ ÉS TÖMÖR.KÖSZÖNET A SZERZŐNEK ^:)^

valamint ajánlom Kákosy László könyvét!

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 9. 17:06

A LINK,rákattintva megnézheted a korszakokat!

Spoiler: mutasd

A témák,amiről majd teszek fel képeket és magyarázatot:
ÍRÁS!!!!!!!!!!!!!!!!Államszervezet,Istenek,halál-temetkezés,utazás-kereskedelem,ékszerek
Végül 1 részlet lesz a Szinue c.könyvből-Majd a múzeumi képek és videó/vasánap este a szülinapi buli után!!!
Mára ennyit,üdv:Paggy
KEDVES MINGIKÖSZÖNÖM SZÉPEN AZ IGAZI EGYIPTOMI KÉPEKET. :-bd

$\:D/$ $\:D/$ $\:D/$ $\:D/$ $\:D/$ $\:D/$ :littlehearth:

Kata58

f.ági írta:Katának gyorsan, mert utána rohannom kell.
Néztem a vibrációs dolgot.
A vérnyomásoddal, sziveddel nincs semmi gond ugye? Mert akkor nem szabad használni!

Látod erre nem gondoltam, de azt mondták hogy nem okoz problémát..nekem meg nincs békességem benne, úgyhogy lemondom. Mert a vérnyomásom egyszer lent a béka feneke alatt egyszer meg fent ahol semmi keresnivalója...
szóval nem csak ez a gondom, hanem ha mozog rajta az ember akkor pl. ugye nem csak a testsúly van rajta, hanem a mozgás lendületének a lökése, ami esetenként ugye elérheti a súlyhatárt..ami 1oo kg. én meg 95. többek között ezért is visszakozom sajnos.
Pedig nagyon csábító lenne...hát ez van...majd még kigondolom. Amúgy meg igen érik egy mosógép vásárlása, és mondjuk ez fontosabb lenne...
Paggy, köszönöm a sok olvasni és néznivalót...

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 10. 14:06

Kedves Kata!Tudom,hogy mindenkinek másfajta mozgásra van szüksége,ezért még csak ajánlani sem merem a sajátomat,főleg pedig,hogy összesen 5kg-ot fogytama saját módszeremmerl.Nekem a rezgés nem tenne jót/Izomgörcs!!!/,de egyszer egy kozmetikus ajánlotta,hogy kevés mozgással lehet vele fogyni.Az erőteljes gyaloglás,a senior jóga elérhető/van a neten is/valamint a Neked nem megvalósítható úszás.Ám most írok egy meredeketZENÉS TORNA,ZUMBA?Meg kellene nézni van-e otthoni változata.Lilla miatt jutott az eszembe.Beteszem azt a linket,amire mi a nászasszonyommal vállalkoztunk.A feladat az,hogy kiválasztasz egy alakot a táncolók közül és utánzod.Haladunk vele.NETEN VAN.Mindjárt hozom.
a neve:just dance Sokféle dalra lehet otthon táncolni:

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 10. 14:16

Ne vagy igen NEVESS KI,de jót tesz!!!

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 10. 14:17

Ez jókedvet csinál,HAJRÁ!!!!!!

PICIT VÁRNI KELL,amíg beindul!!!Ez olyan ötlet,hogy jövő hét után,amikor beindul a jógánk,össze is fogom szedni a kutyás barátokat és megmutatom nekik is,néha pedig jó alkalom lesz,hogy havonta 1x együtt is csinálhatjuk.Kell a jókedvű mozgás.HÚÚÚÚKata!Köszi!!!! :littlehearth:

$\:D/$ $\:D/$ $\:D/$

f.ági

Sziasztok!

Megint jön, vagyis itt a melegedés. Ezzel egyenes arányban kiütődök. Láttam a sok mindent, de ledőlök a gép mellől, ha sokáig nézek valamit, igy sajnos halasztás van.
Jövök majd, egyenlőre fekvés, vérnyomás mérés, mágnesezés, gyógyteázás és hideg idő várás.
Legyetek jók , jövök majd.

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 11. 7:40

Kedves Ági és Kata és ,aki még érdeklődik a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Kiállítása iránt !Mégegyszer felhívom a figyelmetek egy nagyszerű linkre és főleg ANNAK ALKOTÓJÁRA:
http://maatkara.extra.hu/tortenelem/toriosszefogl.htm
Olyan részletes és érthető,hogy CSAK ELISMERÉST ÉS KÖSZÖNETET ÉRDEMEL. ^:)^

Ma a takarítás és főzés között múzeumba megyek,mert valaki átadott egy tárlatvezetéses jegyet.Tehát, a hajnali lépcsőházfelmosás után kultúra,majd piac és főzés.Azért kellett ilyen gyorsan mennem,mert csak februárban lesz a következő tárlatvezetés.Szerencsém volt, nagy az érdeklődés.
Most megyek reggelit adni a munkából hazatérő páromnak.Szép napot!/A cicámról :megvagyunk :littlehearth:

/Üdv:Paggy
Továbbmegyek.Mégnagyobb köszönet a fenti link szerzőjének.Higgyétek ez, egy FANTASZTIKUS ÉRZÉS KÖZVETLENÜL,SZINTE ÉRINTHETŐ FORMÁBAN ,TALÁLKOZNI ÉVEZREDEKKEL EZELŐTT ÉLT EMBEREK GONDOLATAIVAL!.Amikor a múlt héten először voltam az újonnan berendezett Egyiptomi Kiállításon, MÉG NEM ÉREZTEM EZT AZ IZGALMAT.DE!!!!!!!!!!,ahogy egyre többet tudok meg róla,egyre nagyobb az izgalmam.Nem csak az,hogy évezredekkel ezelőtti tárgyak,hanem rájön az ember, mennyire felszínes dolog,ha csak ránézel valamire és nincs meg a mögöttes tudásom az értelmezésre.Szeretnék egy nagyon jó videót csinálni,bár kevés időm van rá,hogy Ti is ilyen izgatottak legyetek!HA A FENTI LINKBE BELEOLVASTOK,vagy csak megnézitek azt az egyszeűnek kinéző kis könyvet/KÉPES TÖRTÉNELEM/USBORNE/AZ ÓKORI KELET,mindjárt rájöttök,hogy mekkora,óriási kultúra volt Egyiptomban .És csak egy ország,igaz 3000 évig tartott.MI VAN AKKOR INDIÁVAL,KÍNÁVAL???A görögökkel?a rómaiakkal???
jÓ VOLNA EGY ILYEN ÖSSZEFOGLALÓ KIÁLLÍTÁS KÍNÁRÓL.LÁNYOK!Nincs kedvetek összeszedni egy komolyabb,de ismeretterjesztő anyagot?
Tehát Lányok!Mindjárt keltem Lizikét és Fruzsit,hogy menjünk sétálni ,mert 10-kor indulnom kell.Csak holnap este lesz időm,remélem elkezdeni komolyabban,de ,akit érdekel és van ideje!!!!olvasgasson a fenti linket megnyitva.Most megyek.Üdv mégegyszer:Paggy

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 11. 8:33

Nem tudom megfordítani:
Kép

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 11. 19:20

Sziasztok!Szép napsütéses idő volt.

Paggy · HozzászólásSzerző: **Paggy** » 2020. január 11. 19:21

Ide pár kép jön.

Paggy

Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Re: Van képem hozzá

Ki van itt