Lilyke 2-án lett öt éves, ahogy ő mondja "big five", vagyis nagy ötéves.

De igazából az tetszene neki, ha pár évvel
idősebb lehetne. Bármerre jár, bárhol van, mindig a tőle idősebb lányokat figyeli, és őket próbálja utánozni. Mi meg
csendben vigyorgunk az igyekezetén, de úgy, hogy ő ne lássa.
Angliában nem szokás - sőt barbárságnak tartják - a gyerek fülét születésekor kilyukasztani, emiatt neki sincs még
fülbevalója, de nagyon szeretne. 14 éves koruk körül szokták megengedni a szülők a gyerekeknek, hogy kifúrassák
a fülüket, neki is, és a többi kislánynak is eddig kell még várnia, de addig is lehet venni fülcimpára ragasztható apró
fülmatricákat, meg klipszeket. Szülinapjára az egyik ajándék ez az eper alakú klipsz volt, és egy gyűrű (ez is nagy
vágya volt).


A Csingilingnek öltözött Lilyke lerajzolta magát Csingilinként. A ruhához van szárny, amit ő nem szeret felvenni, mert
játék közben mindenbe beleakad, de a rajzon ott van az is. Tudtam, hogy hülye kérdés, de megkérdeztem, hogy miért
lett kék az arca. Értetlenkedve nézett rám, mit nem értek ezen. Azért kék, mert így tetszik neki.

Egyszer tettem már ki képet egy ilyen rágógumi szemetesről, ami maga is rágógumikból készült. Az a piactéren áll,
ez meg a vasútállomáson.

Lilyke másfél éves korában kezdődött, hogy egyre kevesebb dolgot volt hajlandó megenni. A régi kedvenceire rá se
bírt nézni többé. Eléggé kétségbeejtő helyzet volt számomra is, mert nekem mind a három gyerekem jó evő volt.
Tanácstalanok voltunk, de aztán olyan sokat olvastunk erről a korszakról, hogy megértettük, nem tehetünk egyebet,
mint hogy beletörődünk és várjuk a változást (kamasz kor környéke

). Írtam korábban, hogy magánbölcsibe járt
Lilyke, ami piszok sok pénzbe került. Nem mehetett államiba, mert nem volt rászoruló. A magánbölcsiben lehetett
kérni, hogy biztosítsák számára a vegán étkezést, és ha nem evett meg valamit, akkor vagy szendvicset vagy pirítóst
adtak neki és másnak is egyébként. Az iskolában egy hétre előre napi háromféle ételből lehet kiválasztani, hogy mit
egyen a gyerek, de nem minden nap van vegán választék, és ha van is, nem biztos, hogy megeszi Lilyke. Ráadásul
egyszerre viszik a három előkészítős osztályt ebédelni, nagy valószínűséggel senkinek nincs ideje figyelni, hogy ki
nem evett az ételéből, kinek kell pótolni. Úgyhogy Lilykének minden nap csomagolunk. Szerencsére erre van lehetőség.
Ő is megy az ebédlőbe a többivel, csak ő a sajátját eszi. Látja, hogy mit eszik a többi gyerek, időnként meg szoktuk
kérdezni, hogy akar-e ő is iskolai ételt enni, ha van vegán választék, de egyelőre nem akar.
Az iskolában tízóraira szoktak nyers gyümölcsöt, zöldséget és pirítóst kínálni. Lilyke szerint alma, banán, paradicsom,
répa, körte, szőlő szokott lenni a választék. Ha a szülő előfizet rá, dobozos tejet is kaphat a gyereke.
Az előkészítősöknek és az elsősöknek ingyen van az ebéd.
Lilyke ételhordó táskájában az alsó szinten van egy több rekeszes ételtartó. Amikor fotóztam, ezeket tettük bele:
(Vacsorára szokott meleg ételt enni.)
Teljes kiőrlésű wrap: humusszal megkenve, apróra vágott salátán csíkokra vágott sült tofuval, vegán reszelt sajttal.
Szendvics: tk. kenyér, vegán "vajjal", vegán lapka sajttal.
Répacsíkok



Felső szint: szőlő (félbevágva, ezt kéri az iskola a szülőtől), alma (hihetetlen picik az almák Angliában) és egy kis lekváros
kekszecske. Nincs a képen, de ugyanúgy, mint az óvodában, ide is mindenki magának viszi a vizet névre szóló kulacsban.

Ez például az egyik kedvenc ebédje: rizibizi (a borsót nem régóta eszi meg), szójaszószos pirított tofu, párolt brokkoli.
