Kata, lefotóztam, hogy az én telefonomban hol található a "szuper makro" mód. Rákattintok a fényképező jelre,
akkor ezt látom (befogtam a kamerát, hogy ne zavarjon a benne látható kép).

A felső fekete sávban, a sor végén látható három csíkra kattintva, ez a látvány fogad. Felülről a harmadik sor végén
látható tulipánszerű jel a szuper makro funkció.

Leszedtem az új fotókat a fb-ról, de sajnos a gomba ebédet nem találtam. Találtam viszont két olyat, amit korábban
tettél fel, de elkerülte a figyelmemet. Most kiteszem majd.
Jót nevettem, amikor írod, hogy "ledőlök, pontosabban csak a lábam nyújtom ki egy kicsit". Gondolom, alvás lett
a vége. Anyukám jutott eszembe - kicsit szégyellte, hogy jól esik lefeküdnie ebéd után -, aki mindig úgy álcázta
alvási szándékát, hogy "nem alszom, csak pihentetem a szemem".

Jó, hogy Ági írt a matracról, mert nekem fogalmam sincs ezekről.
Jaj, már megint Samu! De örülök, hogy már jól van!
Nagyon megijedtem, amikor olvastam, hogy nem kapsz nyugdíjat. Aztán olvasom, hogy az eddigi bevételed megmarad.
Megnyugodtam, de megértem, hogy rosszul érint a dolog.
Elthan, tényleg nagyon sajnálom mindazokat, akik rengetegféle betegséggel küzdenek, én is átéltem ezt, mégpedig
elég fiatalon, 40 éves korom után kezdődött. Nem tudtam, hogy magam is kezembe vehetném az irányítást, de
egyszer csak az jutott eszembe, hogy az mégis nonszensz, hogy a saját testemről van szó, mégis egy idegen embertől
várom, hogy csodát tegyen velem, mintha saját felelősségem nem is lenne. De tényleg, gondolj bele, hogy ha valami
fáj, gondolkodás nélkül megyünk az orvoshoz, és tehetetlenül, de nagy bizalommal várjuk az ítéletét, aztán kritika
nélkül elfogadjuk azt, és nem gondolkodunk el rajta, hogy helyes-e a diagnózisa vagy sem. Passzívan tűrjük, hogy azt
tegyenek velünk, amit jónak látnak, mintha mi nem is lennénk benne a buliban.
Lassan jöttem erre rá, és lassan ébredtem öntudatra a saját testemet illetően. Évekbe tartott, mire oda eljutottam,
hogy hírből sem ismerem a betegséget, és hogy hatvan évesen százszor jobb állapotban vagyok, mint 40 éves korom
környékén voltam. Ami segített, az a gyökeres életmódváltás, kezdve az étkezéssel, folytatva a mozgással, és a hit,
hogy minden, amit teszek, az egészségemet szolgálja.
Mondjuk én régen se mentem orvoshoz, amikor még bajaim voltak, úgyhogy nem vagyok jártas egészségügyi dolgokban,
se gyógyszerekben. Nem is tudok ezekhez hozzászólni. Amiben profi lettem az évek alatt, az a táplálkozás, azon belül
is a növények, mert állati eredetűt már évek óta nem eszem.
Kívánom, hogy te is találd meg magadnak azt az utat, amivel a betegségeket, a betegségtudatot és az egész egészségügyet,
úgy ahogy van, elkerülheted!
Épp az éjjel kaptam értesítést a Discordtól, hogy meg fogják szüntetni a fiókomat. Már régóta megvan, de nem használtam.
Jól érzem itt magam. A gyerekeimmel messengeren vagy Skype-on tartom a kapcsolatot. Nekünk az is bevált. Régen
nagyon szerettük a Gmail hangouts-ot, de sajnos túlbonyolították.
A tőgykenőcs nagyon jó! Régi vágású falusi gyógyszerész bácsi sokszor javasolta a faluban, ahol dolgoztam.
Ildikó, tegnap én is megint az Intersparban dekkoltam háromnegyed órát, mire haza tudtam menni. Verőfényes napsütésben
indultam el, és egy hirtelen jött, szélviharral kísért trópusi zápor lett belőle, ami nagyon nehezen akart abbamaradni. Kilépve
az üzletből láttam, hogy megint sok ágat letört a vihar. Most ez a divat nálunk.
Azt írod, hogy "Sajnos most annyira elfoglalt vagyok, sürü programom van." A "sajnos" szó miatt úgy sejtem, nem biztos, hogy
kellemes ez a program. ha így van, kívánom, hogy hamar vége legyen!
Örülök nagyon, hogy sikerült posztolnod és képet is betenned. A második fotón a cserépben látok kövér porcsint. Csipkedd le,
mosd meg, és csak úgy magában, nyersen fogyaszd el egészséggel. Rengeteg omega3 és C, E, B vitamin van benne. Finom!
Ági, mi se felejtettünk el!
