
[/b]
Moderátor: Wu Xing
Yagamilight írta:Sziasztok!
Kedves Wu Xing !
Csodás képek.
Nagyszerű élményeket szerzel.
![]()
![]()
Yagamilight
onna írta:Kedves Wu Wing,
Tetszettek a képeid, ügyes fotós vagy! Én is szeretem Thaiföldet, elnézve a soraidat, eszembe jutott a dzsungel túrám, meg a bambusz tutajos evezésem, az éjszakai masszírozás és vásárlás a Luang Prabang-i piacon. Meg még sok-sok emlék a régmúlt időkből.
onna írta:Kár az elveszett felvételekért, ami pótolhatatlan még akkor is, ha másodszor is elmész ugyanarra a helyre, mert akkor már minden más. Én így jártam Kambodzsával, másodszorra a lányomat elvíve, már nem volt ugyanaz az élmény számomra, mint neki. A dzsungel túrám azért maradt emlékezetes, mert kb 12 kilométeres gyaloglás után a társaságom fele túl előrement, a másik fele meg lemaradt. Egy darabig ott álltam egyedül, tanácstalanul, hogy most bevárjam a többieket, vagy induljak el egyedül. Az utóbbi mellett döntöttem és oltári szerencsém volt, hogy jó irányban haladtam, az állati hangok alapján, de féltem és emiatt amikor lehetett, futottam, mert kezdett bealkonyulni és ugye ilyenkor jöhetnek elő vacsorázni mondjuk a tigrisek. Mire a pár házból álló elefánt farmot megtaláltam, bizony totál besötétedett. A lábam a 7 kilométeres magányos futásom, mászásom, gyaloglásom után úgy fájt, hogy első dolgom volt, hogy a közeli patakba merítettem cipőstül. Szinte forrt a víz a lábam körül. Utána örömmel fedeztem fel,hogy napelemmel működő hűtőgépükben van hideg sör. Mennyi érzés volt meginni, még most is érzem az ízét, ahogy visszagondolok.
Nagyon jót aludtam a cölöpös házban, szúnyoghálós fedezékben a padlón.
Ja, és a lényeg: azért mentem erre az útra, mert nagyon stresszes voltam és gondoltam, kipihenem magam.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég