Unni2011 írta:Rita, háááát ez az ötlet, mondhatjuk, hogy ördögi volt.

Nagyapa ezzel még inkább nem lopta be magát a szívembe.

(Ezt a szmájlit csak képként tudtam betenni.)
Yang Yang jól félrevezette a családját... de minket is megtévesztett.

Egyre szerethetőbb a szerepe.
Zhen Zhen is megingott a lovagiasságától. Látszik, hogy nincs ilyesmihez szokva.
Hamarosan gondolom fény derül arra is, hogy miért lett ilyen elszánt pénzhajhász.

Valamilyen szinten köze lehet az idősek otthonához...
Remélem én is, hogy Pi Dant ezennel visszaírják majd a gyerekkorának megfelelő szerepbe. Addig rendben van, és még az életkori sajátságokba is belefér, hogy felnéznek, rajonganak egyes felnőttekért, de maga a "randi", az nagyon gáz volt, nagy erőltetett. /Ezt már korábban meg akartam írni./
Kíváncsian várom a folytatást.

Szia Unni! Az Easy Fortune is tökéletesen példázza, hogy a kínai és a tajvani sorikban még a rosszak
sem annyira rosszak, és fejlődőképesek - még ha néha hihetetlen mértékben is.
Akár Yang Yangot nézem, akár a nagynéniéket, akár Da Fenget, szépen alakulnak, és egyre közelebb
kerülnek a szívemhez (nagyapa is, csak sokkal lassabb ütemben, mint a többiek). Bármilyen furán hangzik,
még Zhen Zhen is. Azt eddig is láttam, hogy DF-t sem csak a pénzéért szerette, de ahogy Te is írod,
Yang Yang lovagiassága, kedvessége, szelídsége megérintette a szívét, és ingadozni látszik. Őt sem tudom
utálni (a 12. rész végére alapozva, lehet, hogy még fogom), és én is azt gondolom, hogy a pénz utáni
sóvárgásának köze lehet az édesanyjához.
Erről jut eszembe, hogy még mindig nem derült ki, miért mutatták kétszer is Dong Jie tetkóját.
Hihetetlen, de Da Feng most újra eszembe juttatta Ou Chent, és a Summer's Desire utolsó négy-öt részét,
mégpedig azzal, ahogy igyekszik Fu An vágyait kilesni, és teljesíteni. Gondolok arra, hogy meglepetésként
a Szerencse-hegyre szervezte a fotózást, aztán eszébe jutott, hogy talán megszerezhetné a Gyógynövény
Társaságtól a felvételt, amin Fu An apja átveszi a fődíjat, a tévét. Amikor a leégett házban jártak, és
Fu An boldogan emlékezett, az ugrott be, hogy a házat is fel fogja újíttatni, talán oda is költöznek. Az is
kedves figyelmesség volt, hogy észrevette, Fu An nem érezné jól magát a tőle idegen, puccos esküvőn.
Azonnal leállította nagynénit, és egy otthoni, meghitt ebédre tett javaslatot.
Csak ne mászkálna már megint erre a kisördög, és ne sugdosná a fülembe, hogy "Túl jól alakulnak a dolgok!"



Ki volt az az őrült, aki ezt az embert nőfalónak akarta eladni nekünk? Bocsánatot kérek a színésztől,
nem tehet róla, hogy milyen az arca, de kevés visszataszítóbb figurát láttam életemben. Egy percre
sem engedném a közelembe:
